Szerző LászlóAz ilyen baj felér egy égő házzal, vagy egy házsártos asszonnyal, amely kettő, mint mondják, az emberi lét legnagyobb csapásai közé tartoznak. A szegénység azonban nem gátol meg bennünket abban, hogy becsületesek legyünk!
Sokan nem érzik az adósságuk terhét! Vagy talán nem is érzik jól magukat anélkül? Becsületes ember előtt többet ér az üres pénztárca, mint az, ami más pénzével van tele. Számára ugyanis elviselhetetlen az a tudat, hogy nem a saját kenyerét eszi, nem a saját ruháját és cipőjét viseli, és nem nyugodt addig, ameddig a felesége hitelből vett ékszerben díszeleg, vagy kifizetetlen ruhában tetszeleg.
A kölcsönkérők hamar elszegényednek és a szegénység legkellemetlenebb sorsára, a nincstelenségre jutnak, amihez még gyalázat is társul. A szomszédaim közül azért mentek tönkre többen, mert fényűzőbben éltek, mint amit a körülményeik engedtek! Vannak olyanok, akik képtelenek háziállatot gondozni, de azért kocsit és lovakat is tartanak.
Félek, hogy ez a fényűzés kortünet, ami a szegényebbeket is megfertőzte. Az olcsó ruhák helyett márkás és „menő” holmi kell! Ugyanakkor egyeseknek olyan sok adósságuk van, mint égen a csillag. A divatmajmoló életmód mellett, hamar elfogy a pénz. A család elszegényedik és a családfő folyton gondokkal küszködik.
Aki százötvenezer forint havi fizetéssel, kétszázezer forintnyi fizetésnek megfelelő életet él, az nemsokára a követeléskezelőket foglalkoztatja és aztán meg szerencsétlennek tartja magát.
Mért nem nevezik az ilyenek nevén a gyereket és miért nem vallják be, hogy tékozlók voltak? Sokan nem ismernék az adósság nyomorát, ha nem ismernék a tékozlást!
Ma sokszor olyan kényesek az emberek, hogy a világért sem ennék meg azt, amiért a szüleik valamikor örömmel adtak volna hálát az Istennek. Ezek az emberek addig csiklandozzák az ínyüket a drága ételekkel, amíg el nem szegényednek. A vajas kenyérre fintorogva néznek, később pedig megelégednének a szomszédtól lopott répával is.
„Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” Mindenki a saját zsebéhez szabja a kiadásait!
Az adósok sajnos ritkán kerülik el a hazugságot, mert a tartozás törlesztését gyakran olyan időre teszik, amiről maguk is tudják, hogy az tarthatatlan. Ha állandóan kölcsönből élsz és még nem hazudtál, akkor majd most fogsz!
Természetes, hogy vannak kivételek és nem szeretném erről a helyről azokat a becsületes embereket ostorozni, akik önhibájukon kívül jutottak nehéz helyzetbe. Ha viszont az ördögöt meghívjuk ebédre, akkor nehéz lesz kirakni a szűrét, ezért jobb nem is kezdeni vele.
A becsületességhez tartozik, hogy a számlát rendezni kell! Ha valaki meg akar szabadulni az adósságtól, akkor csökkentse a kiadásait és szaporítsa a bevételét! Ha a pénztárcád kimerült, akkor élj szerényebben!
Aki nem tanul a más kárán, az drágán okul a sajátján!
Felhasznált irodalom: Spurgeon
1673 olvasónk látta
