Menü Bezárás

Az Iszlám jog és a nyugati globális jogrendszer közelíthetetlen egymáshoz

A “globalizáció” a korunk zsarnoksága részben abból ered, hogy a gazdasági jellegű kapcsolatrendszerek és érdek összefonódások orrvérzésig bővülő, rendszere a legmeghatározóbb tényező benne.

Ez a felfogás sejtem, hogy szűkös tekintve, hogy elegánsabb az érdekek és jogok nemzetközi egyensúlyaként vagy a társadalmi felelősségtudat határokon átívelő értelmezéseként megismerni a globalizációt. Persze.. Kicsit olyan ez számomra, mint amikor nem látod a bolondot a szemed előtt, de hallod a sapkáján a csengettyűinek a hangját.

A globális színtéren az államokkal és a nemzetközi intézményekkel, szinte azonos súllyal lépnek fel a nemzetközi óriás vállalatok, ezért is és nyilván egyéb gazdasági érdekek megfontolásából is, a politika gyakran kiszolgálja ezeket. A politikában és azzal, nyilván lehet és szoktak is más érdekeket is képviselni, de lássuk be, a nagy és meghatározó szereplők így vagy úgy, de “össze globalizálják” magukat.

Az új technológiák révén a gazdasági szereplők tevékenysége felgyorsult, a nyereségvágy megduplázódott, amit persze a haszon számszerűsítésével nem volt nehéz megindokolni. Végül a fogyasztók elhalálozási aránya adja meg a valódi “értékét” a történetnek. Bár a  profitban jó eséllyel kalkulált az ilyen sajnálatos szerencsétlenség.. Szkeptikus vagyok a globalizáció kizárólag nemes tartalommal való ábrázolásával szemben, főként amikor a “független” versenyző teszi..

Léteznek a gazdasági természetű globalizációs folyamatoktól eltérő, nyilván nem tisztán független  de az egész világot átszövő jelenségek aminek valami gyűjtőneve is van. Az a lényege, hogy a terhelt globális szót megtöltse kulturális többlettartalommal és így a klasszikus és modern értékeket ötvözze. Kérdés:  Vajon ki szabja meg, és ki indukálja azokat a feltételeket, amelyek a fejlődés irányát jelölik ki?

Klasszikus érték (kellene legyen szerintem) Európában a nemzetállamok érdekeinek figyelembevétele, valamint a következetes és hagyományosan keresztény értékteremtő mechanizmusok is, akár a globalizáció ellenében.

Ahogy részben hasonlóan nagyobb igény van Afrikában és  Ázsiában a “jogi iszlámra a spirituális iszlámmal szemben” úgy a “keresztény jogra” valójában szerintem nagyobb az igény jelenleg a mi kontinensünkön. Érdekes, hogy mégis úgy tűnhet a “jogi iszlámra” való igény elfogadottabb, mint Európában a keresztény hagyományokhoz való igény.. Éppen ezért tud terjedni olyan gyorsan az iszlám jelenleg és ezt pillanatnyilag akár a degenerált liberalizmussal karöltve is teszi. Talán pont az utóbbi “hívei” a legnyitottabbak mindezekre és sajnos esélyes, hogy a Saria innen szedi esetlegesen a legtöbb áldozatát. Kivéve ha megtud fizetni jól őrzött lakónegyedben villát a migrációt is támogató, bár semmi sem tart örökké..  Ugyanis tűzzel-vassal az egy igaz hitre kell téríteni a világot, mondja a Mohamed prófétán keresztül  a kinyilatkoztatott írása a Korán.

Éppen ezért a nyers globalista elképzelés két nagy veszéllyel mindenképpen számol (sőt  manipulálja azokat) szerintem. A kereszténységgel és az iszlámmal. Ezen a  három fronton zajlik korunk nagy csatája, amivel semmi újat nem írtam le tulajdonképpen. Viszont napi szinten döntésekre kényszerülünk a zajló események okán. Nem ritkán lélekölő kompromisszumokat is  kell vállalnunk.

Adja Isten, hogy ki-ki a saját helyén megmaradjon embernek, jó kereszténynek és belátva a magunk hiányosságait is, el ne forduljunk a Teremtőtől, akit mi katolikusok Úr Jézus Krisztusnak is nevezünk.

A JOBBoldali Média Hírei Facebook oldal felkereséséhez kattintson IDE!

Facebook hozzászólások

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás