Vidék HangjaiMikor és hogyan alakult ki Budapest igencsak szépnek mondható látképe? Erre ad választ olvasóinknak Dr. Leba József történész.
A Habsburgok uralma, bár már több mint száz éve véget ért országunkban, a mai napig kettős megítélés alá esik. Általában kevés jót látunk bennük és az általuk fémjelzett korszakban kifejtett működésükben. Pedig vannak olyan dolgok, amelyeket az említett uralkodóház tagjai jól csináltak. Építtettek például, nem is keveset. Ezeket az épületeket mind a mai napig megcsodálhatjuk, főként fővárosunkban. Budapest létrejöttét, kialakulását és világvárossá válását a Habsburg-korra, annak is utolsó fél évszázadára datálhatjuk. Ez volt a dualizmus időszaka, melyet a történelmi Magyarország utolsó fénykorának is nevezhetünk. Ekkor alakult ki Budapest szép látképe, mely tudatos tervezés eredményeként jött létre. A teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni ezeket a nagyszerű építményeket, az elkészültüket övező körülmények rövid leírásával.
Az Osztrák Császárság fővárosa, hosszú időn keresztül, az állam legnagyobb városa, Bécs volt. A császári főváros a XIX. század közepén dinamikusan fejlődni kezdett, lerombolták a várkerületet, kiépítették a Ringstrassét, igyekeztek Bécset modern nagyvárossá fejleszteni, ami néhány évtized alatt sikerült is. Így már az Osztrák Császárság rendelkezett egy nagyhatalomhoz méltó fővárossal.
Azonban közben az állam jellegében óriási változás állt be. A kiegyezés eredményeként létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két egyenrangú fél, az osztrák és a magyar megegyezésén alapult. A frissen megkoronázott magyar király, Ferenc József úgy gondolta, igazságos lenne, ha mindkét birodalomrész saját fővárossal rendelkezne.
Az újonnan kialakult duális állam magyar oldalán azonban kiépített, megfelelő infrastruktúrával ellátott világváros egyáltalán nem volt. Valójában még csak igazi nagyvárosok sem voltak Magyarországon a XIX. század utolsó harmadának elején. Az urbanizációnak eléggé az elején jártunk, és az itt található, akkori magyar szemmel nézve jelentős települések, Pozsony, Debrecen, Szabadka, Szeged, bár kétségkívül szépnek számítottak, de a korban már világszerte meglevő metropoliszok, Róma, London, Isztambul, New York, vagy Tokió (, melynek lakossága már a XVIII. században elérte az egymillió főt,) mellett eltörpültek. Kellett tehát nekünk is egy igazi főváros!
Ennek létrejötte hat évvel a kiegyezés után történt meg. Pest, Buda és Óbuda egyesítésével 1873-ban megszületett Budapest. Ezt követően óriási arányú fejlődés, fejlesztés indult meg. Ez azonban már egy új világ, a kapitalizmus világa volt, mely nagyban különbözött az előző évszázadokban megszokottaktól. Itt már nem a legbátrabban harcoló jutott a legmagasabbra. Jellemző példa, hogy míg a szabadságharc veterán honvédjai a budapesti, jellegzetesen kisnívójú idősotthonok lakói voltak, addig az 1848-49-es események leverésében jeleskedő arisztokraták bizonyos esetekben nem is egy palotát birtokoltak az Andrássy úton. Ennek a változásnak, ennek az építési folyamatnak, Budapest világvárossá válásának leglátványosabb elemeit szeretném bemutatni most a teljesesség igénye nélkül.
A látképet nagyban domináló hidak közül három ekkor készült, melyből kettőt az uralkodó párról neveztek el. Ezek a Ferenc József híd és az Erzsébet királyné hídja voltak. Előbbit 1896-ban adták át, mai neve Szabadság híd, utóbbi 1903-ban készült el, neve szintén változott, Erzsébet hídra. Az Erzsébet királyné hídja építésének idején még létező hazai iparpártolási mentalitásra jellemző, hogy a korban nagyon modernnek számító függőhíd minden elemét nem tudták belföldön elkészíteni, így hosszas tanakodás után inkább egy teljes évet vártak, egészen addig, amíg a magyar ipar képessé nem vált a szükséges hídelemek legyártására.
A harmadik ekkor épült híd a Margit híd volt, melyet 1876-ban avattak fel, azonban építése ezzel még nem fejeződött be, ugyanis a középső pillérnél egy szárnyhidat csatlakoztattak, melyen keresztül az addig csak csónakkal megközelíthető Margit-szigetre lehetett eljutni. Ez a csatlakozás 1900-ra készült el.
A XIX. század utolsó harmadának építési láza a Margit-szigetet sem kerülte el. Az addig három különálló szigetrészből (, Festő- sziget, Nyulak-szigete és Fürdő-sziget,) álló területet egyesítették, így alakult ki az általunk ma ismert Margit-sziget.
Az Osztrák-Magyar Monarchia időszakának egyik legszebb eseménysorozata volt a milleniumi ünnepségek 1896-ban. Számos épület elkészültét szándékosan ekkorra időzítették, azonban az átadások egy része kisebb-nagyobb csúszással sikerült csak. Óriási ambícióval, óriási összegeket költöttek el az ezeréves Magyarország megünneplésére.
Kimondottan a milleniumra építették a Városligetben Alpár Ignác tervei alapján a Vajdahunyad várát, mely először kartonból és fából lett megalkotva, azonban a nagy népszerűség miatt a gyenge anyagú várat lebontották, majd kőből és téglából ismét elkészítették.
Szintén az ezeréves ünnepségek látványát volt hivatott fokozni Budapest ma is egyik legismertebb középülete, az Országház. Miután az épület felépítéséről az országgyűlés törvényt alkotott 1880-ban, pályázatot írtak ki, melyet Steindl Imre terve nyert meg. Az építkezésnél, mely 1904-ig tartott, szintén igyekeztek lehetőleg hazai építőanyagot felhasználni. Maga az épület, melynek talapzatát egyetlen hatalmas betonlap alkotja, 268 méter hosszú, 123 méter széles és 96 méter magas, látképe a Duna partján meghatározó.
Az Országház másik oldalán található Kossuth Lajos téren megépítették a kiírt pályázatra érkezett második és harmadik helyezett tervezők munkáját is. Ez a két épület ma a Néprajzi Múzeum/Kúria és a Mezőgazdasági Minisztérium. A Kossuth tér 11. szám alatt található Földművelésügyi Minisztériumot Bukovics Gyula tervezte, az eklektikus stílusú palota 1885 és 1887 között épült fel. Ez volt a dualizmus korának legelső nagy államigazgatási épülete, jóval hamarabb elkészült, mint az Országház. Az alapkőletétel után másfél évvel már állt az akkor a város peremén elhelyezkedő hatalmas épület. A parlamentnek még épp csak elkezdték az alapozását, mikor ez a ház már a tervezett kormányzati negyed részeként állt. Később azonban a tervezett negyed nem egészen úgy valósult meg, ahogy azt a dualizmus aranykorának politikai elitje elképzelte. Az Országház terére végül nem költözött több minisztérium. A harmadik helyezett Hauszmann Alajos pályaműve volt, melyet 1893-96 között építették fel. Ez ma a Kossuth tér 12., az Igazságügyi Palota/Kúria, neoreneszánsz stílusú, zárókövét 1896-ban, Ferenc József király jelenlétében tették le. Az épületben a Magyar Királyi Kúriát, a Budapesti Királyi Ítélőtáblát, a Budapesti Főügyészséget és a Koronaügyészséget helyezték el. A palota külső díszei közül a legfeltűnőbb a főhomlokzatot koronázó hármas fogatú diadalszekér. Fadrusz János, Zala György, Senyei Sándor készítette a figurális díszítést, a központi csarnok mennyezetfreskóját pedig Lotz Károly. A nagy csarnokban volt látható eredetileg Strobl Alajos Justitia-szobra, amely ma a Markó utcai Kúria épületének előcsarnokában található.
Szintén ebben az időszakban épült, bár szükségessége már korábban felmerült, Budapest legimpozánsabb, máig legelegánsabb sugárútja, az Andrássy út. Építésének egyik célja a Belváros összekötése volt a Városligettel és a külső kerületekkel, melyek megközelítése addig csak a kevésbé látványos és főként keskeny, Király utcán keresztül volt lehetséges. A tervezést követően, megkezdődtek a kisajátítások, majd az addig zegzugos területet rendbe tették. Volt olyan hely, ahonnan mocsarat kellett eltávolítani, és volt olyan is, ahonnan kétes hírű csárdát bontottak el. Az épületek tervezői közt ott találjuk Ybl Miklóst és Linzbauer Istvánt is. Az út egységes, eklektikus-neoreneszánsz stílusa a mai napig fennmaradt. Az építkezésekben részt vett a felső-középosztály, valamint főurak is, többek között gróf Erdődy István, gróf Keglevich Ilona, gróf Dessewffy Aurél és gróf Zichy Jánosné is. Érdekesség, hogy az út a Köröndtől a Városligetig eredetileg faborítású volt, hogy a lovak patájának csattogása ne zavarja az ott lakók nyugalmát. Az Andrássy út kimondottan világvárosi külsőt kölcsönzött Budapestnek, mintája a párizsi Champs-Élysées volt, kialakítása és hossza is hasonló, ám míg a franciák sugárútja a Diadalívhez vezet, a miénk végén a Hősök tere található.
A Hősök tere szintén a dualizmus idején épült, elkészítését 1895-ben döntötték el, és építése egészen 1911-ig tartott. Az itt található milleniumi emlékmű a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket. A teret egyik oldaláról határoló Műcsarnok is ekkor épült, tervezője Schickedanz Albert, építője pedig Herzog Fülöp Ferenc . Vele szemben található a Szépművészeti Múzeum, mely 1900 és 1906 között épült, szintén Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc munkája nyomán. A két épület látványa meghatározza a tér egészét, keretet ad, kész kompozícióvá változtatja a Hősök terét, mely előtt az oda torkolló Andrássy út, mögötte pedig a Városliget található.
Az Andrássy útra merőleges, azt az Oktogonnál metsző Nagykörút létrejötte szintén e kornak köszönhető. Budapest belvárosának egyik legforgalmasabb útvonala eredetileg a Duna egyik mellékágának folyómedre volt. Az eredeti tervek szerint hajózható csatornát építettek volna, melynek partján paloták állnak, kicsit Velence mintájára. Ez azonban pénzügyi okok miatt nem valósult meg, az itt lévő Duna-holtágat végül betették az útburkolat alá, így ma is itt húzódik Budapest főgyűjtőcsatornája. Érdekesség, hogy a Nagykörúton indult el Budapest első villamosjárata 1887-ben.
Az Andrássy úton található számtalan szép épület közül kiemelkedik az Operaház, mely Budapest egyik legjelentősebb XIX. századi épülete. Terveit Ybl Miklós készítette el, a kivitelezés 1875-től 1884-ig tartott. Az épület nevét nagyban emeli, hogy a világhírű zeneszerző, Gustav Mahler 1888 és 1891 között az intézmény vezetője volt.
Szintén az Andrássy úthoz kapcsolódik, bár nem épület, a Milleniumi Földalatti Vasút, melyet a millenium évében, 1896-ban adtak át a nagyközönségnek, Ferenc József császár személyesen nyitotta meg. A Kisföldalatti azóta szolgál, még ma is. Ez volt a kontinentális Európa első földalatti vasútvonala, mely a korban komoly innovációnak számított.
A világi funkciót betöltő építmények mellett természetesen épült Budapesten a korban egyházi rendeltetésű épület is. Az addig meglehetősen akadozó építésű Szent István-bazilika ekkor nyerte el végleges formáját. (Előtte először leálltak a munkálatok a szabadságharc miatt, majd kiderült, hogy az építőanyag minősége és a kivitelezés is kívánni valót hagy maga után, végül a már felfalazott kupola beomlott. Ezután hosszan takarították a törmeléket és visszabontották az addig rosszul elkészített épületrészeket.) A templomot végül 1905-ben szentelték fel, ma is Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete. Itt őrzik a Szent Jobbot, mely államalapító királyunk épségben megmaradt kézfeje.
A budai oldalon található épületek közül kiemelkedik az egyedülálló panorámát nyújtó Halászbástya. Ezt a látványosságot is ekkor építették a régi budai várfalak helyén. Terveit Schulek Frigyes készítette el, a Halászbástya név csak egy utalás arra, hogy a középkorban a városfal különböző részeinek védelmét más-más céhek képviselői látták el, és ez a falszakasz valószínűleg a halászok céhének őrizete alatt állt. A Halászbástya, mely 1899-től 1902-ig épült a hazai eklektika legszebb építményei közé tartozik az Operaház és az Országház épülete mellett.
A dualizmus ideje alatt szerencsére nem csak örvendetes építések, hanem örvendetes bontás is történt. A Citadella, mely a szabadságharc után a pesti polgárok sakkban tartására épült, a kiegyezés után elveszítette jelentőségét, a katonaság pedig végül kivonult a falai mögül. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a Citadella bejárata feletti részen, de az egész ellenszenves objektum lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Katonai jellege 1897-98-ban szűnt meg. A kiegyezés után kiírt átalakítási pályázatra Feszl Frigyes Széchenyi Ödön Pantheonjához hasonló tervet adott be. Elképzelése hasonló volt a Hősök terén felállított kör alakban elhelyezett szoborcsoporthoz. A XX. század elején sem ért véget az átalakítások tervezgetése, ekkor Medgyaszay István álmodott Nemzeti Pantheont a hegy tetejére, amelynek kupolája a magyar koronát szimbolizálta volna, emellett a Feszty-körkép itt történő elhelyezését is szorgalmazta. A világháború azonban minden terv megvalósítását lehetetlenné tette.
Szintén a budai oldal látképének meghatározó eleme Szent Gellért püspök impozáns emlékműve, mely valójában két alakot ábrázol. A központi figura maga a püspök, akinek hét méter magas szobra Jankovics Gyula alkotása. A másik szereplő pedig a megtérített, térdre borult magyar vitéz figurája, amelyet Gárdos Aladár készített. A szoborkompozíciót arra a helyre tervezték, ahol Gellért püspök vértanúhalált halt. A szobor egyike annak a tíz alkotásnak, amelyet Ferenc József adományozott Magyarországnak. A Fővárosi Közművek tanácsa pályázatot írt ki a leendő szobor környezetének kialakítására, emellett a hegyre vezető gyalogutak megtervezésére. is. Eredetileg tornyok és loggiák keretébe helyezték volna a szent alakját és csak kisebb területre terveztek parkot, végül azonban a következő szempont vált elfogadottá: „a szobor környezetének rendezésére a parkszerű megoldás minden más megoldásnak feltétlenül felette áll.” A mű az 1901-02 között épült díszes lépcsősoron közelíthető meg az Erzsébet híd és a Hegyalja út irányából, gyönyörű panorámát nyújt a hídról és a szobor magasságából szintén csodás kilátás nyílik a Dunára. A témaválasztás és a kivitelezés egyaránt hatásos, lenyűgöző, minden szempontból telitalálat.
Nem messze a vértanú szobrától szintén zajlott egy fontos építkezés, a Budavári palotát ugyanis nagyban átalakították, kibővítették. A XIX. század végén Hauszmann Alajos tervei közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé eső homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg barokk és neobarokk kupoláját is. Az átépítés 1896-ban kezdődött és 1905-re készült el. Ekkor épült a Krisztinavárosi-szárny, mely ma az Országos Széchenyi Könyvtár otthona. Az Budavári palotában az átépítést követően már több mint ezer gazdagon díszített helyiség volt, az ismertebbek ezek közül a rokokó stílusú terem a Mária Terézia-szárnyban, a Habsburg-terem kupolája alatti 724 négyzetméteres bálterem és a Szent Jobb kápolna, melynek mozaik oltárképét Lotz Károly tervezte Az épületet Ferenc József avatta fel, azonban az épületben ő maga keveset tartózkodott, így valódi budapesti királyi rezidenciaként nem funkcionált.
Mindezek mellett érdemes még egy fontos dolgot megemlíteni. Ekkor, a XIX. század utolsó negyedében nyerte el végső formáját a Dunakorzó is, melynek elismertégét jelzi, hogy az Unesco Világörökség Bizottsága 1987-ben ezt a budapesti helyszínt is világörökségi rangra emelte. Ez a mintegy 60 hektárnyi terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. A Duna bal partján található Dunakorzó tulajdonképpen egy gyalogos zóna, mely ma is, több mint száz év leteltével is kedvelt célpont a turisták és helyiek számára egyaránt. Ötcsillagos szállodák (Intercontinental, Marriott, Sofitel), éttermek és kávézók szegélyezik.
Az itt található szállodák közül 1871-ben nyílt meg a Grand Hotel Hungária, ahol a lifttel, távíróval és 1877-től telefonnal is felszerelt luxusszállodában szállt meg többek között Edward walesi herceg, aki később VII. Edward néven brit király és India Császára lett, és 1900-ban itt vett ki 84 szobát a perzsa sah és kísérete. A Grand Hotel Hungária mellett tíz évvel korábban felhúzott két lakóépületet a szálloda tulajdonosa megvásárolta és az épületeket a millenium évében összenyitva kialakították a Bristol szállodát.
A mai látkép azonban nagyban eltér a dualizmus koraitól, mivel az 1944-45-ös ostrom során szinte rommá lőttek a korzón sorakozó eklektikus szállodasort, a patinás Carlton, Ritz és Bristol helyén sokáig foghíjtelkek tátongtak. A napjainkban is itt található hotelek közül a Marriott 1969-ben nyílt meg, a hely nívóját jelzi, hogy itt szállt meg budapesti tartózkodása alatt Freddy Mercury, Liz Taylor, Richard Burton, Ringo Starr.
A Dunakorzót meghatározó épületek közül fontos még megemlíteni a Vigadót, melynek helyén az 1849-es budai várostrom során rommá ágyúzott, Redoute állt, hasonló funkcióval. A Pesti Vigadó többféle célt is szolgált a XIX. és XX. század fordulóján. Ünnepi és jótékonysági bálokat, ünnepi fogadásokat, köszöntőket rendeztek itt és számos komolyzenei előadás helyszíne is volt. Jókai Mór 1894-ben itt ünnepelte 50 éves írói jubileumát. E helyen született meg Budapest is, 1873. október 25-én, az akkori kisteremben tartotta alakuló gyűlését az új, egyszerűsített, fővárosi képviselő-testület, az ülésen választották főpolgármesterré Ráth Károlyt, a Budapesti Királyi Ítélőtábla alelnökét. A három település hivatali apparátusát is egyesítették, azóta november 17. Budapest hivatalos születésnapja. A jeles alkalomra rendezett ünnepségen előadták Liszt Ferenc Krisztus Oratóriumát. Többször vezényelt a Vigadóban Erkel Ferenc, valamint fellépett itt Johannes Brahms, Claude Debussy, Camille Saint-Saens, Anton Dvorak saját szimfóniáját vezényelte, Henrik Johan Ibsen tiszteletére pedig díszvacsorát adtak az épületben. A technikai színvonalat jelzi, hogy Budapesten 1882-ben itt mutatkozott be az ízzólámpás villanyvilágítás, mikor ideiglenes berendezésekkel szerelték fel az épületet. További érdekesség, hogy 1909 októberében kiállították a Vigadóban Louis Blériot repülőgépét, mellyel az év júliusában elsőként repülte át a La Manche csatornát.
A Dunakorzó szomszédságában található még egy, a budapesti látkép szempontjából kiemelkedő jelentőségű épület, a Gresham-palota, mely Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján épült 1807-ben, a londoni Gresham biztosítótársaság székházaként. A valójában négy épületből álló palotát Zsolnay kerámiák, díszes üvegablakok, márványszobrok díszítették. A négy házból hármat a kor divatja szerint üvegkupolával lefedett passzázs kötött össze, ahol előkelő boltok és egy kávéház is helyet kapott. A Duna vízszintingadozásai ellen a pince alatt egy kettő méter vastag betonlap védett, plusz a falakat ólommal is kibélelték. A biztosítótársaság irodái a boltok felett, az első emeleten kaptak helyet, míg a magasabban fekvő részeken modern és elegáns bérlakásokat alakítottak ki. Ezek fényűző rezidenciák voltak 8-10 szobával, fürdőszobával, központi villany- és fűtésellátással. A padlásra szorultak a mosókonyhák és a cselédhelyiségek. Az épület földszintjén működött a híres Gresham-kávéház, e kávéházban tartotta összejöveteleit a Gresham-körnek nevezett művészeti társaság, melynek vezetője Bernáth Aurél festőművész volt. A társaság az impresszionizmus, valamint a posztmodernizmus elveire támaszkodva a lírai festészetet, a klasszikus tradíciókat, az emberi és művészeti értékek megőrzését támogatta. Munkájukkal a nagybányai hagyományok folytatását és újjáélesztését képviselték.
A számos impozáns építmény mellett legalább egy személyt feltétlenül meg kell említeni, aki bár tevékenységével és nevével, de szintén hozzájárult Budapest mai szépséges arculatához. Erzsébet királyné, Sissy ugyanis gyakran időzött Magyarországon, szoros kapcsolatot kialakítva a magyarsággal. A királyné Rudolf trónörökös dajkájától már megtanult néhány magyar szót, később pedig Hunyady Imre gróf és húgától Hunyady Karolina grófnő folytatta a tanítását. 1864-től magyar társalkodónő volt mellette, Ferenczy Ida, aki Erzsébet figyelmét nem csak a magyar nyelvre és irodalomra, hanem a magyarok ügyére is ráirányította. Itt Budapesten, a budai palotában született meg az uralkodópár negyedik gyermeke, aki a Mária Valéria nevet kapta, és később Ferenc Szalvátor főherceggel kötött házassága révén toszkánai hercegné lett. Erzsébet nevét és alakját sok helyen őrizzük fővárosunkban. Szobra ott áll a szintén az ő nevét viselő Erzsébet híd budai hídfője közelében, róla nevezték el a kilátót a János-hegyen, az Erzsébet királyné útját és szobra megtalálható a Mátyás-templomban is.
Ezt a sok szépséget, ha egymás mellé tesszük, megkapjuk Budapest egyedülálló látképét. Bármely turista, ha eljön Budapestre, ezeket mindenképp megnézi, lefotózza, emlékezik rá. Minden bizonnyal szép a Megyeri híd, és hatalmas mérnöki bravúrt jelent a MOL Campus elkészítése is, de ami miatt gyönyörű Budapest, az inkább az összhang, mely megvan a Duna-part, vagy az Andrássy út felől nézve. És az ezt adó épületek jórészt a Monarchia korában készültek el.
Dr. Leba József történész
Boritókép forrása: Wikipédia
4757 olvasónk látta
