Kovács AndrásA Pest megyei Káván eddig szinte mindig az a párt nyert, aki később kormányt alakíthatott.
Április 3-án Magyarország történetének kilencedik szabad választást tartják. Éppen ezért itt az ideje, hogy a Vidék Hangjai oldal sajátos módon megkezdje a felkészülést a voksolásra. A következő időszakban minél több vidéki települést fogunk bemutatni abból a szempontból, hogy 1990 óta hogyan változtak az adott faluban, vagy városban a politikai erőviszonyok. Reméljük, hogy így minél teljesebb képet kapnak majd az olvasók országunk politikai földrajzáról is. Az elemzések során értelemszerűen a legtöbbször az adott település országgyűlési voksolási eredményeit nézzük majd, de lesz olyan is, hogy kitérünk majd az önkormányzati, az európai parlamenti és a népszavazási eredményekre is.
Eddig az alábbi települések választástörténetével foglalkoztunk:
- A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújvár,
- A Vas megyei Apátistvánfalva,
- A Hajdú-Bihar megyei Told,
- A Heves megyei Parádsasvár,
- A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gemzse,
- A Nógrád megyei Kutasó,
- A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Miskolc,
- A Somogy megyei Zselicszentpál,
- A Zala megyei Oltárc,
- A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mesterszállás,
- A Veszprém megyei Halimba,
- A Fejér megyei Bakonykúti,
- A Baranyai megyei Molvány.
Most pedig a Pest megyei Káva választástörténetét mutatjuk be. Káva a Gödöllői-dombság legdélibb vonulatánál (Monor-Irsai dombság) fekszik, Pilis, Bénye és Pánd között. A településen nagyjából 700-an laknak.
Alább láthatják a település választási eredményeit.
Káván az első szabad országgyűlési voksolást az FKGP nyerte, de az MDF-el kiegészülve a szavazatok több mint 50 százalékát megszerezték. 1994-ben jelentős átrendeződés történt azzal, hogy az SZDSZ győzött, míg az MSZP közel 25 százalékra erősödött fel. A két baloldali párt bőven 50 százalék felett végzett. Az 1998-as voksoláson a Fidesz és az FKGP előretörését láthattuk, de az MSZP meg tudta őrizni relatív többségét. Összességében a jobboldal győzött Káván. 2002-ben és 2006-ban az MSZP megverte a Fideszt, de az 50 százalékos támogatottságot nem tudta elérni. A 2010-es voksolás alapvetően rendezte át az erőviszonyokat Káván. Akkor a Fidesznek sikerült átlépnie az 50 százalékos támogatottságot, az MSZP összeomlott, a Jobbik pedig 20 százalék fölé erősödött. A 2014-es voksoláson a Fidesz némi visszaesését láthattuk, de így is a párt maradt a legerősebb a településen. 2018-ban éppen csak nem érte el a Fidesz az 50 százalékos támogatottságot. Jól látszik, hogy az országgyűlési választásokon mindig az a politikai oldal nyert Káván, amelyik később kormányt alakított.
Az önkormányzati választásokon is az országos trendek érvényesültek a Pest megyei településen. 2002-ben a baloldal, majd pedig 2006-ban, 2010-ben, 2014-ben és 2019-ben is fölényesen nyert a jobboldal. A Fidesz például 2010 őszén több mint 60 százalékot ért el. Az EP-választásokon is az országos tendenciák érvényesültek Káván. A Fidesz a legjobb eredményét 2009-ben érte el, amikor több mint 63 százalékot kapott. Persze a többi EP-voksolást is nagy fölénnyel nyerte. A népszavazások közül a 2004-es kettős állampolgárságit érdemes kiemelni, amikor az országos trenddel szemben a nemek egy pici többségbe kerültek Káván. Pont az a voksolás mutatta, hogy a jobboldal egyáltalán nem rendelkezik nagyon erős támogatottsággal ezen a településen, mivel ha így lenne, akkor nem a nemek kerültek volna többségbe.
Az elmúlt évtizedekben tehát Káván mindig az a politikai erő győzött, amelyik országosan is képes volt a többség megszerzésére. Éppen április 3-án különösképpen érdemes lesz lesz Kávára figyelni, mert aki itt nyerni tud, az lehet országosan is diadalmaskodni fog.
4142 olvasónk látta
