Kovács AndrásJobboldali fordulatot hozhat a március 10-i előrehozott parlamenti választás Portugáliában. Most nézzük pontosan, mi várható az ibériai országban!
Portugáliában március 10-én előrehozott parlamenti választást tartanak, mivel António Costa szocialista kormányfő belebukott egy korrupciós botrányba. Az előrehozott választás azért is meglepetés az országban, mivel 2022. januárjában a szocialisták fölényes győzelmet arattak az akkori szintén előrehozott voksoláson. A baloldali párt számára tehát minden adott volt, hogy végig tudják vinni a ciklust, és csak 2026-ban kelljen új törvényhozást választani az ibériai országban.
Korrupciós botrány
António Costa még tavaly november elején nyújtotta be a lemondását, miután a hatóságok több kormánytisztviselő – köztük Costa – otthonában is házkutatást tartottak, a kormánya lítiumbányászattal és hidrogéntermelési projektekkel kapcsolatos állítólagos szabálytalanságai miatt. Costa közel nyolc év kormányzás után nyújtotta be lemondását, miután 2015. november 26-án nevezték ki először miniszterelnökké.
Costa bukásával gyakorlatilag megkezdődött a választási kampány. Az egyik legfontosabb történés az volt, hogy a 2015 óta ellenzékben lévő jobbközép Szociáldemokrata Párt összefogott a kereszténydemokrata Néppárttal és egy monarhista Néppárttal. A hárompárti összefogás új neve Demokratikus Szövetség (AD) lett. Rajtuk kívül az összes 2022-ben parlamentbe került párt önállóan indul.
Jobboldali vezetés a választások előtt
Egy korábbi cikkünkben azt mutattuk be, hogyan álltak a pártok 2024 elején. A kormányzó szocialisták és a Demokratikus Szövetség gyakorlatilag fej-fej mellett haladtak. Az elmúlt két év legnagyobb nyertese pedig az eddigi eredmények alapján a jobboldali-bevándorlásellenes Chega lett.
A március 10-i választási naphoz közeledve egyre több kutatás lát napvilágot. Éppen ezért most egy összessített eredményt mutatunk be, hogyan állnak a pártok a felmérések átlaga alapján. Az elmúlt hetek alapján a jobboldali AD pár százalékpontos előnyre tett szert a kormányzó Szocialista Párttal (PS) szemben. Harmadik helyen továbbra is a bevándorlásellenes Chega áll több mint 17 százalékos eredménnyel. Negyedik helyen a Liberális Kezdeményezés végezhet hat százalék körüli eredménnyel. Ezt követően kisebb baloldali pártok következnek, akik egyébként korábban több kérdésben is a kormányzó szocialistákat támogatták.
A százalékos arányok mellett érdemes azt is megnézni, milyen mandátumarányok lehetnek majd az új parlamentben. Az erről készült ábrát alább láthatják.
A mandátumbecslés alapján jól látszik, hogy sem az AD, sem a PS nem tud egyedül kormányozni, így vagy külső támogatókra, vagy koalíciós társakra lesz szüksége. Ha az összes baloldali párt összefog, akkor az sem elég a többséghez. Stabil többséget egyedül egy nagykoalíció, vagy az AD és a Chega összefogása tudna teremteni a most ismert becslések alapján.
A jövő heti parlamenti választásig tehát marad a spekulálás. Március 11-én reggelre már sokkal okosabbak leszünk.
2541 olvasónk látta
