Menü Bezárás

Lendvai Ildikó örömében sír

A hetvenes-nyolcvanas évek igénytelen kádárizmusa tért most vissza a baloldalon, megspékelve némi Magyar Péter-féle, agresszivitást tükröző pszichopátiával. Valahol a nosztalgikus messzeségben örömében felsír egy Lendvai Ildikó, az MSZMP hajdani cenzorfejedelme!

Ildi néni nagyjából akkor lehetett dicstelen politikai pályafutása egyik csúcsán, amikor Magyar Péter megszületett. Az a fajta igénytelenség is akkor volt utoljára jellemző, amit a honi balliberális választókon látunk. Persze keveredve azzal a kettős mércével, ami ma például arról szól, hogy ha egy családon belüli erőszak áldozata Fideszes, akkor azzal semmi gond, meg van bocsátva, el van felejtve, haladjunk. Annyiban más most a helyzet, hogy jogunk van meghatározni, kinek hiszünk és milyen erkölcsi mérce szerint élünk. Így mi, a normális, egészséges lelki világú emberek közössége mondhatjuk azt szabadon, hogy nem mérünk kettős mércével, hiszünk Varga Juditnak és mindenkit kerülünk mint a pestisest, aki úgy gondolkodik, hogy ha Fideszes feleséget vernek egy házasságban, akkor abban nincs semmi kivetnivaló.

Magyar Péterrel tehát megérkezett a honi belpolitika horizontjára a leadben említett agresszivitást tükröző pszichopátia és ez most a szemünk előtt keveredik össze az utoljára negyven évvel ezelőtt jellemző igénytelen kádárizmussal. A „jóvanazúggyal”, amiben mégis csak van egyfajta eltartott kisujjal teás csészét szorongatás, hát hiszen az, hogy Magyar Péter fizikailag és lelkileg is bántalmazhatta Varga Juditot, ez magánügy… Az ő élete, azt csinál, amit akar! Mondják ezt azok, akik máskor szügyig tapicskolnak Szájer József magánéletében, mit csinált a brüsszeli házibulin egy szál alsógatyában, lecsúszott az ereszcsatornán vagy nem csúszott le, drogozott vagy nem drogozott, Pride-ra jár vagy nem jár Pride-ra és így tovább… Ide hallani a csámcsogást.

Na, ebbe a végtelenül igénytelen, más egyéb, Fideszre nem vonatkozó esetek megtárgyalásakor gusztustalanul eltartott kisujjal teát szürcsölgető közegbe érkezett meg a Peti, egyszersmind felidézve Lendvai Ildikó, egykori MSZMP-s cenzorfejedelem negyven-negyvenöt évvel ezelőtti munkásságát. Történt ugyanis a legutóbbi kormányellenes tiltakozáson, hogy Magyar Péter barátnője helyszíni interjút adott a Blikknek, amelyben elkottyintotta, hogy a párja mögött álló csapat fele külföldi. Azért beszélhetünk most erről, mert az említett interjúnak az a verziója, amelyben ez elhangzik, elég sokáig maradt fent az interneten ahhoz, hogy a Péternek nem tetsző mondatokat kiszúrjuk. Oda is szól a felvételen jól hallhatóan a párjának; „Hagyd abba!”

Majd miután az eseménynek vége lett, s a Teszkós Jézus (copyright Lentulai Krisztián kolléga) megtért otthonába a fáradságos Orbánozást és Rogánozást kipihenni, rögtön telefont is ragadott, forróra tárcsázva a Blikk szerkesztőségét és laza mozdulatokkal cenzúrázta az időközben már a netre felkerült interjút. Igen, hölgyeim és uraim! Lendvai Ildikó a kádárizmus nosztalgikus messzeségében örömében felsír, s mielőtt ma este álomra hajtja majd fejét, könnyes szemmel fogja szorongatni Magyar Péter fényképét! Mert utoljára ilyen szinten kívülről interjúba belenyúlni akkor volt szokás! Az ő fénykorában! De az a helyzet, hogy pofátlan cenzúra ide vagy oda. a szellem a palackból, a láva a vulkánból kijutott a felszínre, az a 11 másodperc már le lett mentve, a lávát visszatuszkolni a vulkánba nem lehet, csak maximum a képet lehet retusálni, Egyébként semmi újdonság nem derült ki, csak sokadjára nyert bizonyítást az, amit eddig is tudtunk. A most látható ingyencirkuszt külföldről szervezik a végtelenül igénytelen, bosszúszomjas, Orbágyűlölő közönségnek!

Köszönjük ezt az őszinte 11 másodpercet, Evelin!

Facebook hozzászólások

2201 olvasónk látta