Menü Bezárás

Magyar költészet napja: Gundy Sarolta

Gólyákat láttam hazafelé.

Boglyas fészkeknek áprilisi foglya
Kék eget szomjazó gólyamadár,
Keleped csörren szeretet-féken
Jelképként jöttél te szent-vad pogány.

Tengeren repültél szárnyad lebbent,
Szabadon hasított hegyeken át,
Nem sejtetted, hogy megvetett fészked
Kalitka-börtönként csak reád várt.

De jön a május és repíti szárnyad,
Súlytalan képzelet megszülte vágy,
Nézed a felhőket ott fenn az égen
S felrázza szíved a szabadság vágy.

Szétfoszlik börtönöd a tépázott fészken
Széthulló rőzse, derengő homály
Rezdülő titkokat suttog az élet
Piciny kis madarad a napra vár.

Kisgólya reszket, rád simul gyengén
Nyújtja a szárnyát, és félelme hull
Bíztató szárnyad lebbent egy ölelést
S a reszkető madárka éretted nyúl.

Így voltam Apám gyerekkoromban
Ki óvod még szárnyaim időkön túl
Emléked roppan a csönd hasadékán
S Te engedsz még szárnyalni gondtalanul.

(GundyS. 20120404)

A Genius Kultúra + Művészet és Természet Facebook oldal megnyitásához katt IDE!

Facebook hozzászólások

Hirdessen több mint 5500 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás