Kovács AndrásA Pest megyei Kőröstetétlenen nagyon érdekesen alakultak a pártok közötti erőviszonyok az elmúlt évtizedekben.
Április 3-án Magyarország történetének kilencedik szabad választást tartják. Éppen ezért itt az ideje, hogy a Vidék Hangjai oldal sajátos módon megkezdje a felkészülést a voksolásra. A következő időszakban minél több vidéki települést fogunk bemutatni abból a szempontból, hogy 1990 óta hogyan változtak az adott faluban, vagy városban a politikai erőviszonyok. Reméljük, hogy így minél teljesebb képet kapnak majd az olvasók országunk politikai földrajzáról is. Az elemzések során értelemszerűen a legtöbbször az adott település országgyűlési voksolási eredményeit nézzük majd, de lesz olyan is, hogy kitérünk majd az önkormányzati, az európai parlamenti és a népszavazási eredményekre is.
Eddig az alábbi települések választástörténetével foglalkoztunk:
- A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújvár,
- A Vas megyei Apátistvánfalva,
- A Hajdú-Bihar megyei Told,
- A Heves megyei Parádsasvár,
- A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gemzse,
- A Nógrád megyei Kutasó,
- A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Miskolc,
- A Somogy megyei Zselicszentpál,
- A Zala megyei Oltárc,
- A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mesterszállás,
- A Veszprém megyei Halimba,
- A Fejér megyei Bakonykúti,
- A Baranyai megyei Molvány,
- A Pesti megyei Káva.
Most pedig a Pest megyei Kőröstetétlen választástörténetét mutatjuk be. A települése a megye délkeleti szélén fekszik, Cegléd és Szolnok városoktól egyaránt 18 kilométer távolságra. Cegléddel és Jászkarajenővel a 4609-es, Szolnok térségével és Nagykőrössel a 4613-as, Abonnyal pedig a 4616-os út köti össze. A településen több mint 800-an élnek.
Alább láthatják a település választási eredményeit.
Kőröstetétlenen az első szabad parlamenti választás óriási meglepetést hozott. Az MSZP hatalmas győzelmet aratott, több mint 60 százalékos eredményt ért el, miközben országosan a szocialisták csupán 10,89 százalékot értek el. A településen a Fidesz 3,7 százalékot kapott. 1994-ben ismételten a szocialisták győztek a Pest megyei településen, azonban a támogatottságuk némileg meglepő módon csökkent 1990-hez képest, mivel “csak” 57.75 százalékot sikerült szerezniük. Az 1998-as parlamenti választás sem hozott áttörést a település politikai erőviszonyaiban. Az MSZP ismételten 57 százalékot kapott, míg a Fidesz csupán 16,78 százalékra kúszott fel.
A nagy Fidesz-áttörés
A 2002-es parlamenti választás hozott jelentős fordulatot a település politikai erőviszonyiban. Bár az MSZP megnyerte a voksolást, de támogatottsága 47 százalékra esett vissza, míg a Fidesz több mint 43 százalékra erősödött. A korábbi három országgyűlési választáshoz képest tehát tektonikai mozgások történtek. Az igazi meglepetés pedig 2006-ban érkezett. Akkor országos veresége ellenére a Fidesz, ha csak egy hajszállal is, de győzött Kőröstetétlenen. 2006-ban még az MDF is négy százalék fölé kúszott, így pedig a későbbi parlamenti ellenzéki erők többséget szereztek a faluban. A 2010-es országgyűlési választás a Fidesz teljes áttörését, az MSZP összeomlását és a Jobbik felemelkedését hozta. A későbbi kormánypártok több mint 60 százalékot szereztek, míg a Jobbik majdnem 20-at. A 2014-es parlamenti választáson jóval országos átlaga felett szerepelt a Fidesz Kőröstetétlenen, mivel több mint 57 százalékot szerzett. 2018 pedig ismét a Fidesz elsöprő győzelmét hozta, a párt több mint 64 százalékot ért el.
72 százalék felett a Fidesz
Ha az önkormányzati választási eredményeket nézzük, akkor a 2002-es MSZP-győzelem egyáltalán nem volt meglepetés. A következő évek hasonló voksolásai közül az összeset a Fidesz nyerte. Mindezek mellett figyelemre méltó, hogy a 2010-es és 2019 önkormányzati voksoláson a párt több mint 72 százalékos eredményt ért el. A Fidesszel szembeni pártok támogatottsága főleg 2019 őszére elhanyagolható méretűvé zsugorodtak.
Az elmúlt évtizedek európai parlamenti választásai is a Fidesz erősödését mutatták voksolásról voksolásara. A leggyengébb eredményét (51,53 százalék) 2004-ben érte el a Fidesz, míg a legjobbat 2019-ben (68,15 százalék). A népszavazások közül csak a 2004-es kettős állampolgársági voksolást érdemes kiemelni. Akkor a “nemek” több mint 57 százalékot kaptak, ami azt mutatta, hogy a település lakossága egyáltalán nem azonosult a Fidesz álláspontjával.
Ha az elmúlt több mint három évtized voksolásait nézzük Kőröstetétlenen, akkor jól látszik, hogy egy baloldali fellegvárból jobboldali lett. Mindezek alapján nagy meglepetés lenne, ha most április 3-án történne újabb földrengésszerű változás a párttámogatottságokban. A Fidesz ráadásul 2010 után is tudta növelni a támogatottságát a faluban, így nagy valószínűséggel a 60-70 százalékos támogatottsági sávban fog majd végezni a párt.
2350 olvasónk látta
