Menü Bezárás

Soha nem látott háború törhet ki 2027-ben!

Forrósodik a helyzet Ázsiában!

Miután az ázsiai és amerikai Négyek – az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és India – vezetői Tokióban találkoztak, és május 24-én közös nyilatkozatot adtak ki, az újságírók gyorsan beírták a keresőbe az “Oroszország” és “Kína” kifejezéseket. Azonban érdekes módon az egyetlen találat egy “Dél-kínai-tenger” volt, vagyis Joe Biden amerikai elnök, Fumio Kishida japán miniszterelnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Anthony Albanese új ausztrál miniszterelnök kerülte a két nagyhatalom említését. A Négyek megerősíteni látszottak azt a vélekedést, hogy nem tekinthetőek egy erős csoportosulásnak, mivel egyértelműen kerülték a határozott konfrontációt Moszkvával és Pekinggel.  

Tajvan miatt törhet ki a háború


Az elemzők a Négyek kapcsán azt a következtetést vonták le, hogy az Egyesült Államok egy olyan megbízható koalíciót próbál létrehozni, amely szembeszállna Kínával, ha az megpróbálná erőszakkal elfoglalni Tajvant. A Pentagon tisztviselői szerint egy ilyen invázió akár öt éven belül megvalósulhat. Fontos megemlíteni, hogy Oroszország említésének kerülése megkönnyíti India számára, hogy az asztalnál maradjon. Kína kerülése pedig ugyanezt jelenti az ASEAN-országok számára.  
 
Érthető, hogy az USA nem szeretne egyedül szembenézni Kínával, mivel Pekingnek földrajzi előnyei vannak a Tajvani-szorosban. Miközben Washingtonnak öt kétoldalú szerződéses szövetségese és számos partnere van Ázsiában, az elképzelés, hogy rávegye őket az egységes együttműködésre mindeddig nem valósult meg.  

India a kulcs?
 
Ha a történészek visszatekintenek a 2022-es tokiói négyoldalú csúcstalálkozóra, azt mondhatják, hogy ez volt az a pillanat, amikor az Egyesült Államok és szövetségesei bevonták Indiát a Kína elleni stratégiai fellépésbe. Az, hogy India csatlakozik-e az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz, jelenleg nem prioritás a Fehér Ház számára. Sokkal fontosabb, hogy Újdelhi elkötelezte magát a Négyek mellett, és hogy amikor eljön az ideje, India a maga módján hozzá tudjon járulni a szövetséghez.  
 
“Nem várnám el Indiától, hogy hozzájáruljon a Tajvanért folytatott helyi csatározáshoz” – mondta Elbridge Colby, a Pentagon volt tisztviselője a Nikkei Asia című lapnak. “Nincsenek meg a képességeik.” Amit India azonban megtehet, az az, hogy Kínát a himalájai határa mentén állítsa dilemmák elé. Geopolitikai elemzők Indiát már régóta az ázsiai-csendes-óceáni térség kulcsfontosságú ingadozó államának és Kína legfontosabb ellensúlyának tekintik.  
 
Tajvanra visszatérve érdemes rámutatni arra, hogy technikailag az Egyesült Államoknak nincs szerződéses kötelezettsége Tajvan katonai védelmére. Az egyetlen kötelezettségvállalás az 1979. évi Tajvani Kapcsolatokról szóló törvény, amely előírja, hogy az Egyesült Államok védelmi jellegű fegyverekkel látja el Tajvant. Joe Biden egyértelmű kiállása, hogy Tajvan területi egységét garantálják véget vetett egy bizonytalan állapotnak.   
 

Egy esetleges háborúra készülnek Tajvanon

Nem kéne ideologizálni!
 
A néhai politológus, Samuel Huntington 1996-ban megjelent “A civilizációk összecsapása és a világrend átalakítása” című könyvében több oldalon keresztül figyelmeztette a Nyugatot arra az illúzióra, hogy nem létezik olyan, hogy egy “egyetemes civilizáció”. “A Nyugat nem eszméinek, értékeinek vagy vallásának felsőbbrendűsége révén nyerte meg a világot … hanem inkább a szervezett erőszak alkalmazásában való felsőbbrendűsége révén. A nyugatiak pedig sokszor elfelejtik ezt a tényt.”  

Biden külpolitikájának alapja mégis “egyetemes értékeink fenntartására” és “a legközelebbi szövetségeseinkkel és partnereinkkel való közös munkára” épül, ahogyan azt a 2021 márciusában kiadott ideiglenes nemzetbiztonsági stratégiai iránymutatás második pontjában megjegyezte. A Nikkei május 27-i, az Ázsia jövője című konferenciáján tartott beszédében Bilahari Kausikan, a szingapúri külügyminisztérium volt állandó titkára pedig arra figyelmeztetett, hogy a Nyugatnak számára kellemetlen meglepetések is okozhat, ha a térségben zajló geopolitikai változásokat túlságosan ideologikus módon határozná meg. “Ázsiában van egyfajta ambivalencia” – mondta Bilahari. “Nem minden ország találja egyetemesen vonzónak a nyugati demokrácia minden részét, és nem találja egyetemesen visszataszítónak a kínai tekintélyelvűség minden aspektusát”. 
 
Jeffrey Hornung, a Rand Corporation vezető politológusa a Nikkeinek elmondta, hogy miközben egyre több ország csatlakozik a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség koncepciójához – amelyet a jogállamiság, a demokratikus értékek, egymás szuverenitásának tiszteletben tartása és a viták békés rendezése iránti elkötelezettség vezérel -, az nem derült ki, hogy az országok mit hajlandóak tenni ennek érdekében. “Az Egyesült Államok és Japán azt mondja, hogy elfogadhatatlan a status quo megváltoztatása kényszerítéssel” – mondta Hornung. “De azt soha nem tisztázták, hogy Japán valójában mit fog tenni, ha például Kína megpróbálná megváltoztatni a status quót.” Hornung példaként a himalájai határ menti összecsapást hozta fel. “Nem emlékszem, hogy bármelyik ország megpróbált volna segíteni Indiának. Egyértelműen Kína volt, amely megpróbálta erőltetni az igényeit, erőszakkal próbálta megváltoztatni a status quo-t”. 
 
Úgy tűnik, hogy a térség a következő évtizedekben is sok izgalmat okoz majd nekünk is.  

Facebook hozzászólások

3046 olvasónk látta

Az Orbán Viktorral a 2022-es győzelemért Facebook oldal felkereséséhez kattintson IDE!

Kovács András újságírói oldalának felkereséséhez pedig kattintson IDE!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás