Menü Bezárás

Vajon a jobboldal nyer Ausztria legmagyarabb településén?

Felsőpulyán az elmúlt évtizedben csak a jobboldal tudott nyerni.

Bár már több mint 30 éve szabadon lehet írni az egykori történelmi Magyarország elcsatolt területeiről, de ennek ellenére is több olyan terület van, amit a hazai közvélemény jóval kevésbé ismer, és nem igazán feltárt. Éppen ezért a Vidék Hangjai a következő időszakban szeretné bemutatni azokat a településeket, amelyek a jelenlegi határon kívül maradtak, de komoly magyar múlttal rendelkeznek. Úgy gondoljuk, ezek a települések ugyanúgy részei a magyar kulturális és etnikai közösségnek, mint azok, amelyek a mostani magyar határ között vannak, tehát egyáltalán nem merészkedünk olyan területre, ami szembe menne az oldal kitűzéseivel.

Mindezt összekapcsoljuk azzal is, hogy az egyes települések politikai viszonyait is megpróbáljuk bemutatni. Az utóbbit egyelőre nagyon kevesen csinálják a hazai sajtóban és tudományos életben is. Mindennek kapcsán kapóra jön az is, hogy hamarosan Burgenlandban, a Muravidéken és a Felvidéken is önkormányzati választásokat tartanak, majd pedig 2024-ben Romániában igazi választási szuperév (parlamenti, európai parlamenti, elnök és helyhatósági választás) lesz. Tehát érdemes kicsit jobban megismerkedni ezekkel a településekkel.

Erős maradt a magyar kisebbség

Sorozatunk első részében Németújvárra utaztunk, míg most Felsőpulyát (Oberpullendorf) vesszük górcső alá.

Felsőpulya Kőszegtől 15 km-re északra, Kismartontól 47 km-re délre fekszik, 245 m magasan a tengerszint felett. Közép-Burgenland igazgatási és kereskedelmi központja. 

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már 7000 évvel ezelőtt is éltek emberek. A rövid frank uralom alatt Nagy Károly frankokat és bajorokat telepített ide. A 907-es pozsonyi csatát követően a terület a magyar állam része lett. A honfoglalást követően határőrfalu lett, lakossága a királytól nemesi rangot kapott, ezért Felsőpulyát évszázadokig Nemespulyának nevezték. A legjelentősebb nemesi birtokosok a gróf Cseszneky és a báró Rohonczy családok voltak. Középpulya pedig a lánzséri uradalomhoz tartozott. 1425-ben mindkét Pulyát a lánzséri uradalomhoz tartozónak említik. Lakosai megmenekültek a török pusztításoktól, így magyar nyelvsziget maradt. A 16. század végén itt is tért nyert a reformáció, Középpulyán református prédikátor működött, aki azonban a településnek Bocskai hajdúi általi feldúlása után elveszítette a pozícióját. Evangélikus prédikátor 1637-ig működött itt, amikor Esterházy Miklós nádor az ellenreformáció jegyében elűzte.

A 2022-es önkormányzati választáson nagy kérdése: domináns marad-e a jobboldal Felsőpulyán

Középkori eredetű, a 17. században átépített kastélyáról 1752-ből származik az első írásos említés, amikor Bácsmegyei Mátyás özvegyének Nedeczky Annának a tulajdona volt. A 19. században vásárolta meg a Rohonczy család. Felsőpulyán 1853-ban adóhivatal nyílt, 1854-ben járásbíróság létesült, 1858-ban évente négyszeri alkalomra vásártartási jogot kapott. A város tűzoltóegyletét 1890-ben alapították. 1893-ban Ferenc József és Vilmos császár a Kórház-dombról figyelte a zajló hadgyakorlatot. 1910-ben 868 lakosából 800 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásának székhelye volt. Amíg Felsőpulya egyre inkább városias jelleget öltött, addig Középpulya mindvégig megőrizte falusias képét. A plébániatemplom azonban Középpulyán állt, Felsőpulya temploma csak 1934-ben a redemptorista rend jóvoltából épült fel. A rend a Klemm-szálloda megvásárlásával kolostort is létesített a településen. 1949-ben a plébánia is átkerült Felsőpulyára. Moziját 1926-ban nyitották meg, másodikként a tartományban, majd 2013-ban felújítás miatt zárták be. A filmszínházat ismételten 2015. április 30-án nyitott újra. 1927-ben Felsőpulyán felépült a település kórháza is.

Felső és Középpulyát 1958-ban egyesítették. Az egyesített településen a magyarok száma fokozatosan csökkent, ami összefügg a várossá válással is. Az elvándorló magyar gazdák helyére osztrák üzletemberek, bankárok, kereskedők érkeztek. Felsőpulya 1975 óta város. 2001-ben 2793 lakosából 1860 német, 603 magyar, 232 horvát volt.

Jobboldali dominancia

Felsőpulyán a legutóbbi két önkormányzati választást nagy fölénnyel a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte meg. Mindkét voksoláson az ÖVP 50 százalék feletti eredményt ért el. A kisebb pártok közül egyedül a Zöldeknek sikerült a négy százalékos támogatottsági küszöböt átlépni.

A két legutóbbi parlamenti választás már sokkal szorosabb eredményt hozott. Bár az ÖVP 2019-ben és 2017-ben is győzött, de abszolút többséget nem szerzett. Felsőpulyán nagyon jó eredményt ért el még az Osztrák Szabadságpárt is. 2017-ben több mint 21 százalékos eredménnyel a két nagy párthoz elkezdtek felzárkózni.

A 2019-es és a 2014-es európai parlamenti voksolást is az ÖVP nyerte Felsőpulyán. Az ÖVP bár győzött, de egyszer sem tudott 40 százalékos támogatottságot elérni. Az EP-választáson az FPÖ és a Zöldek értek el nagyon jó eredményt a településen, amire sem az önkormányzati, sem a parlamenti voksoláson nem voltak képesek.

Jól látszik, hogy Felsőpulya alapvetően jobboldali karakterű. Az elmúlt évtizedben mindezek mellett volt példa arra, hogy a baloldal szociáldemokratának sikerül megelőzniük az ÖVP-t. Az októberi önkormányzati választás nagy kérdése, hogy az országosan gyenge formát mutató ÖVP képes lesz-e megtartani a települése vezetését.

Facebook hozzászólások

4702 olvasónk látta

Az Orbán Viktorral a magyar nemzetért Facebook oldal felkereséséhez kattintson IDE!

Kovács András újságírói oldalának felkereséséhez pedig kattintson IDE!